ABONY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELO-TESTÜLETÉNEK
A VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ
25/2003. (XII.17.) SZÁMÚ RENDELETÉBEN
(1) | A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási előírás alapján szabad. Építési engedély csak olyan építési telekre adható, amely megfelel a Szabályozási terv, illetve a HÉSZ övezeti előírásainak.
|
(2) | Ha a telekalakítás során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
a) | amennyiben magánút kialakításával a probléma rendezhető, azt a telekalakítás keretei között kell megoldani,
| b) | amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell.
|
|
(3) | A tervezett szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezése előtt a telekalakítás megtörténte után adható ki engedély.
|
(4) | Beépített környezetben és új beépítés esetén az övezeti előírásnál kisebb méretű új telek nem alakítható ki. Kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szüntethető meg.
|
(5) | Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
|
(6) | A város területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
|
(1) | A település igazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfeleloen kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról gépjármuvel közvetlenül megközelítheto telekre adható.
|
(2) | Az egyes telkek beépítési lehetoségét az általános eloírásokon túlmenoen az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti eloírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes eloírásainak betartásával adható ki.
|
(3) | A település igazgatási területén a már meglévo, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezheto), de új építési munka már csak a HÉSZ eloírásainak betartásával végezheto.
|
(4) | Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védoterületet, védotávolságot, védosávot.
|
(5) | Vízfelületek, vagy mély fekvésu, vizenyos területek közelében tervezett beruházás esetén az építtetonek részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek, illetve terület beépíthetoségét. Az adott telek beépítésének feltétele fentieken túl, hogy az építteto a vízügyi szakhatóság hozzájárulását is beszerezze.
|
(6) | A talaj- és felszíni vizek áramlását és minoségét veszélyezteto építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.
|
(7) | Amennyiben az épület, építmény alapozási síkja a maximális talajvízszint alá kerül, az építési engedélyhez alapozási terv készítése szükséges, és a kivitelezés során ellenorizni kell az alapozás és a szigetelés terv szerinti megvalósítását
|
(8) | Az elokertek mélysége a környezetben kialakult beépítésnek megfeleloen határozandó meg. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az elokert mélysége 5 m.
|
(9) | Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó eloírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettol eltéro értékeket nem határoz meg.
|
(10) | Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a ténylegesen oldalhatárra helyezett épületet a kialakult állapot szerint, új épület esetén az oldalhatártól 1,5 m-re kell elhelyezni, a beépítéssel ellentétes oldalon az oldalkert minimális mérete 6,0 m.
|
(11) | Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén max. 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén max. 40 m lehet. Nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépítheto telekrészhez való csatlakozásától számítandó.
|
(12) | Az adott építési övezetben az övezetre meghatározott beépítési módtól eltéroen is engedélyezheto az épület:
- ha a meghatározott beépítési mód oldalhatáron álló, akkor szabadonálló beépítés is engedélyezheto abban az esetben, ha a tárgyi építési telek 20 méternél szélesebb és a szomszédos telken kialakult beépítés lehetové teszi, valamint a tervezett létesítmény funkciója is igényli.
- ha a meghatározott beépítési mód zártsorú, akkor oldalhatáron álló beépítés is engedélyezheto, ha az engedélyezett terv a késobbiekben a zártsorúvá való átépülést nem akadályozza. Ebben az esetben az oldalkert mérete (a két épület közötti távolság) minimum 4 m lehet és az utcavonallal párhuzamos gerincu teto alakítandó ki.
Ezekben az esetekben azonban az engedélyezheto eltéro beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, késobbi beépíthetoség, bovíthetoség) nem sérülnek.
|
(13) | A település beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes köru közmuellátás biztosítása esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat, amelynek alapja a "közmuves szennyvízelvezetésrol" szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. 21. § (5) bek. a) pontja. Addig, amíg az elvezeto hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közmuellátással (hatóságilag engedélyezett, korszeru és szakszeru közmupótló berendezéssel) engedélyezheto a tervezett beépítés. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele az építmények közmuellátásának megléte.
|
(14) | A beépítésre nem szánt területeken a közmuellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
|
(15) | Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben eloírt környezetvédelmi határértékeket.
|
(16) | A temetok 30 m-es védotávolságán belüli építési hatósági ügyekben az ÁNTSZ szakhatóságként muködik közre, de e védotávolságon belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az elso vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetok.
|
(17) | Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának megfeleloen szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a keresztezodés beláthatóságát lehetové tevo anyagból készülhet.
|
(18) | A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet eloírásait is be kell tartani.
|
(19) | A település igazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
- Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen és lakóépülettol 50 m-re nem helyezhetok el.
- Lakótelkeken csak magáncélú és -tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetok el.
|
(20) | Az alábbiakban felsorolt területeken antenna oszlopot nem szabad elhelyezni:
a) | műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,
| b) | műemléki környezet területén,
| c) | helyi értékvédelmi területen,
| d) | lakóépülettol 50m-re.
|
|
(1) | A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsodleges funkciójú építmény, épület is elhelyezheto az övezet telkeinek területén az OTÉK eloírásai szerint, a HÉSZ övezeti eloírásai alapján.
|
(2) | Az adott építési övezeti eloírásokban szereplo legkisebb telekméretnél kisebb területu kialakult és lakóépülettel már rendelkezo építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb eloírás betartható.
|
(3) | Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényu, zajos, buzös, vagy porszennyezodést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetok.
|
(4) | A lakóépületeken a teto hajlásszöge és anyaga a kialakult környezo beépítéshez igazodjon.
|
(5) | A telekalakítás szabályai:
a) | Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m, legkisebb mélysége 35 méter lehet.
| b) | Az övezetekben eloírt minimális telekméret kétszeresét el nem éro telkek tovább nem oszthatók.
| c) | Az építési telkeken kialakítható lakóépület utcai homlokzatának szélessége, ha a beépítés nem zártsorú, legfeljebb 12 méter lehet.
|
|
(6) | Ha a már kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közötti legkisebb távolság méretét a 6 m-rol 4 m-re lehet lecsökkenteni a környezetben kialakult beépítés figyelembevételével. Ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tuzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése elott külön nyilatkozatában elozetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.
|
(7) | A városközpont területén (Erzsébet királyné utca - Szelei út - Radák K. u. - Vak Bottyán u. - Fadrusz u. - Vörösmarty u. - Liget u. - Abonyi Lajos u. - Hunyadi J. utca - Luther Márton u. - Bethlen G. u. - Rákóczi u. - Tompa M. u. - Nagykorösi út - Dózsa Gy. út - Ceglédi út által határolt terület) bárminemu bovítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve bovítés, felújítás és új épület, építmény építése esetén a homlokzatszínezések építési engedély-kötelesek.
|
[an error occurred while processing this directive]