Induljunk és szemléljük meg városunk jelentősebb építészeti emlékeit, szobrait!

Abony főtere a Szolnok, Cegléd és a Tápió völgye felől összefutó utak találkozásánál alakult ki. Innen kezdjük városnéző sétánkat a Városháza épületével, amely fontos szerepet tölt be a város sajátos képének kialakításában. A mindennapi életünket nagyrészt meghatározó, fontos döntések születnek ebben a nagy házban. Az épületet Jablonszky Ferenc tervezte.

Egyemeletes, eklektikus középület, erősen kiugró közép- és kevésbé előlépő oldal-rizalittal. A földszinten erőteljes kőosztás utánzatot alkalmaz az építész. Itt ajtó-, az emeleten ablaknyílások bontják meg a falsíkot. Az ablakok oszlopos kiképzésűek.

Az emelet középső részén félköríves záródású nyílások láthatók. Középen az ajtó kőbáb-korlátos erkélyre nyílik. A földszinti részen hármas kapuzat van. A fény-árnyékhatású homlokzaton és az egész épületen átgondolt rend, nyugalom uralkodik. 1904-ben épült.

A Városháza előtti parkban, az egykori piactéren található az I. világháború hősi halottainak emlékműve, Farkas Béla szobrászművész alkotása, /l9247 A talapzat három oldalán 437 elhunyt abonyi katona névsora olvasható. Kis márvány lapon azok neve található, akik a II. világháborúban az elsők között estek el. Az utánuk elhunytak nevét 50 év múlva vésték a márvány táblára.

Pár méterre, szintén a parkban áll a II. világháború hősi halott katonáinak és polgári áldozatainak emlékműve, a Piéta. Blaskó Sándor helyi szobrászművész készítette 1995-ben. Jelképes tömegsír fölé készült közadakozásból ez a meghatározóan szép alkotás. Az oszlopfőn a keresztről levett Krisztust sirató Mária, négy oldalán Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Márton reliefje. A sírhalom márványtábláiraközei 1000 abonyi hősi halott neve került.

Az I. világháború hősi halottainak emlékműve

Piéta

Bármerről közeledünk Abony felé, már messziről látható a Szent István római katolikus templom

tornya, amely itt, a Városháza szomszédságában magasodik. Stílusát tekintve kevert, nem tiszta műemlék. Eredetileg barokk épület volt, de többszöri átépítések után alig őrzött meg valamit a régi részletekből. Városképi jellegű építmény központi elhelyezkedésével és a város fölé magasodó, a főhomlokzat síkjából kissé előreugró, monumentális tornyával. 1773-1785 között épült fel Sztranovszki János plébános kezdeményezésére a galántai Balogh család és a közbirtokosság adományaiból.

Az alapkövet 1773 június végén tette le Szentmártoni Ferenc kerületi esperes a hívek és a környező papság jelenlétében. 1777-ben fejezték be az építkezést Kozma József címzetes kanonok idejében. A toronyra feltették a keresztet és a város toronyórát készíttetett. A belső díszítés már Thwy Pál plébánosnak jutott. A földesurak és a hívek adományaikkal gazdagították templomukat. A padok és a Szeplőtelen fogantatás oltára 1787-ben kerültek Abonyba a váci piarista templomból.

1795-ben Sebestyén János, a szent életű plébános harangot, szószéket, kereszt-kutat készíttetett, felállíttatta a bearanyozott orgonát. Minden vagyonát a templomra íratta.

1800-ban Bodonyi Miklós esperes elkészíttette a főoltárt, a szentélyt, 1801-ben a mellékoltárokat, majd a parókiát. 1802-ben Andrássy János kanonok, helyi földesúr került a parókiára. A vihar által megrongálódott templomot kívül-belül tataroztatta, az oltárokat renováltatta. Évi jövedelmének egy részét az abonyi kórház alapítására ajánlotta fel.

A napóleoni háborúban a hívek adományait, az ezüsttárgyakat, kelyheket, kandelábereket császári rendeletre lefoglalták. Az értékek nagy részét visszavásárolták közadakozásból.

1825-ben felújították az egész templomot. Ekkor készült el az új oltárkép is, a jeles Pesky alkotása, mely a haldokló Szt. István királyt ábrázolta, amint számos országnagy jelenlétében az esztergomi érseknek átadja a koronát. 1825-ben a templom tornyában 5 harang volt, a legrégebbi harangot Szt. István tiszteletére szentelték fel. 1900-ban Lévai Mihály lett a plébános. Abony háromszor választotta meg képviselőjének és díszpolgárává fogadta. Püspök rangot kapott, később pápai prelátus és apát lett. 1903-ban új orgonát készítettek. 1908-ban Lévai Mihály megvette a "Hosszú kocsma" telkét és négy tantermes iskolát építtetett, később négy tanyasi iskolát létesített. 1912-ben Lévai Mihály püspök renováltatta a templomot, bevezette a villanyt, új keresztúti képek kerültek a régiek helyére. A templombelsöt ez alkalommal festették ki először. A mennyezeti képeket Thury Gyula művész festette. Jurina Antal készítette az ornamentika részt. Elkészült a Szentsír-kápolna az oltárral együtt. A szobrokat 1912 és 1938 között vásárolták közadakozásból. 1917-ben háborús célokra elvitték az orgona ércsípjait és három harangot. Az 1920-as évekre a templomot teljesen kifosztották.

Lévai Mihály püspök után Kovács József került a plébániára. Kemény egyénisége miatt sokan támadták, az előd rokonsága leromboltatta a melléképületeket. A heves indulatok 1924-ben lecsillapodtak.

1926-ban Kovács József kanonok pótolta az elvitt harangokat és a hiányzó orgonasípokat. Az eucharisztikus világkongresszusra /l9387 átépíttette a főbejáratot, neki köszönhető gyönyörű portálénk. Kovács József kanonok építtette fel a 15 tantermes Szelei úti iskolát és a Kultúrházat. 1926-ban meghozták az új harangot

1942-ben Cselényi József lett a plébános. A legborzalmasabb időket élte át, megrendítően írta le a község birtoklásáért folyó harcokat. 1943-ban háborús célokra elvitték a Szt. István harangot Abonyból. 1944-ben bombatalálat érte a templomot és a plébániát. Tavasz végéig oroszok voltak a parókián. A romok eltakarításában és a károk kijavításában az abonyi hívők mellett egy román tiszt is részt vett. Cselényi József prépost támogatta a pedagógusokat, 1947-ben középiskolát létesített. Neki jutott a társadalmi átalakulás kemény vihara és az iskolák államosításának időszaka.

1948-ban, a legnehezebb időben kezdődött el a nagy renoválás. A belső felújítást 1954-ben kezdte meg Sarszánszki István festőmester Leskovszki tervei alapján. A mennyezeti seccot a kiváló tehetségű abonyi festőművész-rajztanár, Horváth József, az oltárképet dr. Dénes Jenő rajztanár restaurálta. Az aranyozást Szabota Nándor, a műmárványozást Neubaiter Nándor végezte.

1958-ban építették meg a lurdi barlangot a Szűzanya megjelenésének 100. évfordulójára. 1963-ban a templomtetőt felújították. 1970-ben készült el az új főoltár, Takács István egyházi festőművész alkotása: Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja a Szent Koronát és az országot. 1978-ban modern szembemiséző oltárral és ambóval ellátott liturgikus tér készült Perczel Dénes tervei alapján. A márványlapokon levő idézetek korunk tudósait szólaltatják meg Istenről, a hitről. A 200. évfordulón került sor a teljes felújításra. A belső festést Bolczos Lajos festőművész és fia újították fel. Nagy András plébános elkészíttette a templom fűtését és a villanykapcsolások központosítását. 1989-ben megérkezett az új 6 q-ás Szent István harang, mely Gombos Lajos öntőmühelyében készült Őrbottyánban.

A templom mellett, a Kossuth téren első nagy krónikásunk, Abonyi Lajos /Zsarolyáni Márton Ferenc/író mellszobrával találkozunk, aki 1833-1898 között élt.

Kisterenye szülötte. A nógrádi palóc világból 9 évesen került Abonyba, ahol apja birtokot vásárolt. Jogot végzett, majd gazdálkodott. Életének három gyújtópontja volt: Abony, a népköltészet és a színház. Számos regényt, elbeszélést és népszínmüvet írt. Kifejezései bővelkednek nyelvi fordulatokban, műveibe népszokásokat, babonákat, hagyományokat szőtt pl. Ágrúl ágra kötete. A fonó krónikája és Itt a szép Alföldön c. elbeszélésköteteivel írói hangját találta meg. Történelmi regényei Az észak csillaga és Az utolsó kurucok. Az író 46 népdalt jegyzett föl a Kisfaludy Társaság kérésére. Ő gyűjtötte a ,ftagy-Abonyban csak két torony látszik" című, ma már világszerte ismert dalunkat.

1896-ban befejezett, 648 lapos Abony város történeti leírása című monográfiája sohasem jelent meg, csak néhány példány kézirat maradt az utókorra. Kéziratait a Falumúzeum őrzi. Abony szobrot állított emlékére, amelyet Jankovich Gyula szobrászművész alkotott, arcképét Thury Gyula festőművész festette. A családi házon emléktábla van, nevét a Falumúzeum és utca őrzi.

A templom mögött, a túloldalon láthatjuk a Kossuth Éttermet, a Kinizsi Sörözőt, mely a városkép egyik jelentős épülete méreteivel, megjelenésével és gazdag múltjával.

Az uradalmi Fogadó 1749-ben épült az Új szászi út és Szolnoki út közötti részen. 1749-ben az abonyi Elöljáróság döntött a 3000 lakosú szabados Aban mezőváros jövedelmeiről. Mészárosokat, vendéglősöket, kocsmárosokat fogadtak és a jövedelem a város pénztárába került, - földesúri hozzájárulással. A vendéglők az uradalom borait mérték. A Fogadóban étkezés- és szálláslehetőség is volt. Udvarában kocsiállás és istálló volt a mai Mozi területén. Az istálló bal oldala mellett volt a jégverem, melyet télen telehordtak jéggel, sóval keverték, szalmával befedték és így tárolták az italokat. Az 1800-as években növekedett a szállodai rész forgalma, még egy „quartier-ház"-at is nyitottak. 1837-ben a Fogadót átalakították, ekkor épült a mai homlokzatot képező épület. A hozzátoldott részbe az Úri Kaszinó költözött. A nagy teremmel és egyéb helyiséggel bővülő Fogadó a helyi színjátszók egyesületének, a Nemzeti Színház társulatának és a vándorszínészeknek is helyet adott előadásaikhoz. 1848-49-ben a szabadságharc alatt az Úri Kaszinót bezárták, de a Fogadó továbbra is kimagaslott a környező épületek közül. A Fogadóról írta országszerte ismert ,f/aj, de magas" c. dalát Simonffy Kálmán. Az uradalmi nagy szálló színpadán az 1850-51-és színházi szezonban húsz előadást tartottak, a bevételt hazafias célokra fordítottak. A szomszéd községek lakói is látogatták az előadásokat. Orczy György báró az újszászi kastélyának színházi berendezését ajánlotta fel a kiváló színjátszóknak. Hat ökrös szekér szállította a díszleteket a Fogadóba. 1855-ben a Kaszinót újra megnyitották, zártkörű rendezvényei kihatottak a kibontakozó értelmiségi, iparos és kereskedő ifjúságra.

A Bach-rendszer súlyos elnyomása alatt a Fogadó volt a „ rebellis " abonyiak szellemi központja, hazafias színdarabokat, népszínműveket, drámákat játszottak Antos János támogatásával. Több színész kezdte Abonyban pályáját, pl. Abonyi Gyula /Kassa Lajos/. A színjátszók vezetését Abonyi Lajos vette át, az itt bemutatott színművei által vált országosan ismert íróvá. A kor ismertebb színészei között Blaha Lujza is többször fellépett. A bevételt Abony fejlesztésére ajánlották fel. A század végén a Fogadót Kossuth Szálló és Vendéglő Étteremnek nevezték el, udvarában helyet kaptak a követ- és képviselőválasztás kortesei. Itt választották meg országgyűlési képviselőnek Gulner Gyulát.

A XX. század elején a Szálló tulajdonosa, Fábián István abonyi birtokos, felújította és átalakította az egész épületet, neki köszönhető mai dekoratív jellege. A jégverem helyére került a Mozi, zsinór-padlásos színpadot alakítottak ki a vetítővászon mögött. A kocsiállás helyére a szabadtéri vetítésekhez filmvetítő gépház épült, 1950-ig működött. A Fogadóban trafik, étterem és kávéház, az emeleten 5 szállodai szoba várta a -vendégeket. Az 1920-as évektől 1940-ig a Kereskedők Egylete kapott helyet az emeleten.

Az 1920-as években még pesti vendéglősök vezették a Kossuth Szállót, majd 1931-től 1949-ig Skultéty Sándor bérelte, 1939-1940 között Szíjártó Imre. A táncteremben működött 1935-36-ban a megalakult birkózó csapat. A háború ideje alatt az egész épületet a katonaság foglalta le a Kiegészítő Parancsnokság részére.

A II. világháború után az épület visszakerült a Kossuth Szálloda és Étterem kezelésébe, később az ÁFÉSZ üzemeltette. Első üzletvezetője Szénási István, az ő közreműködésével, a Kinizsi Sörgyár kérésére nevezték el Kinizsi Sörözőnek. 1959-ben teljesen felújították. 1976-ban kezdték el a konyha bővítését, raktárak és lerakatok építését. A Mozi átalakításának idején, 1976-ban bontották le a színpadot. 250 éves jubileumára renoválták az impozáns, kultúrtörténeti jelentőségű épületet.

Továbbhaladva, egy kisebb utcában áll a zsinagóga. 1780-ban az izraeliták lakhatási engedélyt kaptak a vármegyében, addig csak néhány zsidó család élt Abonyban. 1780 után jelentősen növekedett a számuk. A település egyik legrégebbi részét, a Szolnoki út és a Cigánytó közti területet kapták letelepedésre. A zsidókról tudjuk, hogy féltő gonddal igyekeztek megőrizni keleties építésmódjukat. Ez az épület azonban merőben más, teljes egészében klasszicista stílusban építették. Mint a müemléktábla is jelzi, Landhers András, pesti építőmester, a monumentális, klasszicista stílusú óbudai zsinagóga építésze alkotta 1825-ben.

Kerítéssel körülvett templomkertben szabadon áll, négyoszlopos előcsarnokkal, kontyolt tetővel, oldalhomlokzatán négy ablakkal. Magas, zárt tömegű építmény. Előcsarnoka külön tetővel rendelkezik. A négy oszlop mögött kőkeretes ajtónyílások, fölöttük kettősíves záró-dású ablakok bontják meg a homlokzat falsíkját. A főbejárat ívelt, a két oldalajtó egyenes záródású. Az előcsarnokot konzolos díszítésű timpanon zárja.

Az oszlopok egyszerű talapzaton álló, felfelé karcsú-sodó tartóelemek. Téglalap alakú alaprajza egyhajós elrendezésű. A hajó előterében a bejárattól jobbra és balra egy-egy elkerített szoba húzódik. Beljebb az előteret a hajótól egy fal zárja le. A belső ma eléggé romos állapotban, használaton kívül van.

A Zsinagóga országosan nyilvántartott műemlék

A zsinagóga homlokzata

A zsinagóga alaprajza

Ezután nemesi kúriák egész sorát nézzük meg, amelyek városképi jelentőségűek.

A "curia" udvarházat jelent. Egy épületet akkor neveznek kastélynak, ha komoly építőanyagból /tégla vagy kő/ készült, és többféle építőelemet használnak, továbbá birtok központként funkcionál.

A kúriákra jellemző a szerénység, valamint az oszlopok száma és aránya egyszerűbb. Gyakran alkalmaznak középfolyosós elrendezést, amely igen takarékos megoldás és megfelelt a szerényebb viszonyok között élő köznemességnek.

Az abonyi kúriák többé-kevésbé - ha átalakítva is -, de épségben állnak. Egyetlen egy sem került lebontásra. A klasszicista stílus jellegzetessége miatt egyes épületek hasonlóaknak tűnnek. Ha a részleteket nézzük, akkor feltűnik változatosságuk. Ahány homlokzatkiképzés, annyiféle.

A zsinagógától kisebb sétával eljutunk a Lavatka-kúriához, Szvaczina József 1850-ben készült épületéhez. Átépítéssel ekkor nyerte el klasszicista jellegét. Homlokzata hármas tagozású, középen négyoszlopos előtérrel. Ez eredetileg kocsibehajtónak épült.

Az épület két oldalán az erősen előreugró, lesarkított oldalszárnyakat kettős ikerablak tagolja. Középen a timpanonos előcsarnok dór oszlopai nem egyenlő közökben állnak. A két szélén sűrítették az oszlopállásokat. Az épület érdekessége, hogy a középrész és a két oldalszárny egyenlő távolságra ugrik ki a homlokzati faltól. A hátsó homlokzat kevésbé figyelemre méltó. Ma a megyei gyermekotthon ad helyet több kisgyereknek az épületben.

A Lavatka-kúria közvetlen szomszédságában ékeskedik egy másik Szvaczina-alkotás, a Sívó-kúria, melyet Sívó János építtetett 1846-ban. Ez az egyedüli kúria Abonyban, amelynek tulajdonosai egyetlen család /a Sívó/ leszármazottai.

A főhomlokzat középrésze némi hasonlóságot mutat az előbbi kúriával: erősen előreugró, négy dór oszlopos, magas, timpanonos előcsarnok. Itt viszont az oszlopközök egyenlő nagyságúak. A timpanonban díszes címer látható. Hátsó homlokzata az abonyi klasszicista tornácmegoldás szép és kiemelkedő példánya. Két egész, a széleken két féloszlop ad keretet az épület középrészének. A beugró tornácra széles lépcsőzet vezet. A kúria négy sarkán és a tornác két szélén, a féloszlopok szomszédságában kváderes armirozást alkalmaz az építőmester.

Az épület hátsó homlokzata előtti szép, parkos részen Strandfürdő, az épületben Egészségmegőrző Központ működik, ahol 17-féle elektromos kezelés, súly- és pezsgőfürdő várja a gyógyulni vágyó mozgásszervi betegeket.

Pár lépésre, a Kálvin úton szembe tűnik a Márton-kúria. Az 1830 körüli időkből származik, néhányszor átépítették, ennek ellenére megőrizte klasszicista jellegét.

Itt is kiemelték a homlokzat középrészét négy dór oszloppal, timpanonnal. Az épület szélein armirozás nyomai is fellelhetők. Ma iskolai étterem.

Haladjunk a Kálvin út emelkedőjén felfelé! Már távolból látjuk a szép, fehérre meszelt, hagyma alakú barokk sisakkal záródó templomtornyot. Álljunk meg a város másik templománál és nézzük meg, mert érdemes! Ez a református templom. Itt forgatták Jókai: Rab Ráby és Mikszáth: Prakovszky a siket kovács c. művéből készült filmek több jelenetét.

Abony a XVI. sz. végére a reformáció híve, amely Szegedi Kis István szolnoki lelkész tevékenységének köszönhető. Templomunk építését //. József császár Türelmi Rendelete tette lehetővé. Mai helyét Imre János jómódú jobbágy házhelyén galántai Balogh Magdolna, János és István jelölte ki a Nyitra megyei Nebojszán 1740. augusztus 6-án kelt levelében.

1786-ban épült, szabadon álló, egy tornyú. Barokk külseje a többszöri átalakítás során megváltozott. Egyik ékessége a 29,6 m magas torony, félköríves ablakaival, a körbefutó bábkorláttal. 1936-ban új alakban fedettek be az 1822 körül magasított tornyot. A toronyban 3 harang van.

Alsó főhomlokzati részét félköríves falfülkék tagolják. A templom hosszhomlokzatához az 1822 körüli átépítés idejéből származó egyszerű bejárati építmény csatlakozik. A templom igazi értékét belső érdekességei adják.

1740-ben épült a városban egy fatemplom, amely 10 év múlva csaknem teljesen "leégett". Abonyi Lajos említi krónikájában, hogy a régi templom lebontásában és az új felépítésében a falu apraja-nagyja részt vett, mindenki tudta, melyik faanyag hova épült be az új templomba. A fa-templomból mentették meg az itt látható két nagyon értékes helytörténeti emlékanyagot. Az egyik muzeális értékünk: a két régi kórus egyikének padanyaga.

A jobbágypadok országos jelentőségű építészeti és pedagógiatörténeti műemlékeink közé tartoznak, jobbágymúltunk 2-300 éves maradványa.

A református iskola rendjébe tartozott a tanítás előtti templomi áhítat, a kórus jobbágypadjai voltak az iskolások ülőhelyei. A padok előtt, a kórus könyöklőjén számtábla állt. A dicséret és a kitüntetés egy fajtája volt az, ha valaki a rektor szemközti táblája után kirakhatta a reggeli áhítat énekének számait. Ez több évszázados hagyomány.

Azok, akik ezekben az öreg jobbágypadokban ültek, emberségükhöz az öreg padoktól is kaptak valamit. Nagy idők emléke, lelkisége így csörgedezett nemzedéktől nemzedékig.

A másik muzeális értékünk: a kórusok alsó felületén látható kazettás famennyezet. Sajnos nem teljes az emlék, csak 60 %-a maradt ránk. A 20 teljes és 28 csonka festett kazetta finom színekkel, növényi formákkal kialakított négyzetek. A kazettákon sem műhely-, sem mesterjegy nem található. A forma /motívumkincs, térkitöltés/, a stílusjegyek /vonaljegyek, ecset kezelés, művészi biztonság/ és a színtechnika /árnyaltság, tömörség, összhang/ elemzése alapján feltételezhető, hogy a kazetták egy része művészi munka, a másik része műhelymunka, a harmadik csoport vegyes anyag, amelyeket abonyi festöasszonyok készítettek. A helybeli asszonyok által festett kazetták a nyugati kórus 14 ácskazettája között találhatók.

A kazetták színei, a színek finom harmóniája, a gazdag motívumkincs a kései reneszánsz, a törökperzsa és a barokk forma- és színvilágát őrzi. A reneszánsz-hatás a legerőteljesebb.

Alapmotívumok a tulipán, "olasz korsó", csillagvirág, gránátalmafa, vázából kinövő stilizált virágcsomó, melyek a reneszánsz időkre vezetnek vissza. A színezésben 4 s/ín uralkodik: piros, sárga, kék és zöld. Néhol egy kevés barna is előfordul. Ilyen festett kazettás mennyezet a Duna-Tisza közén csak Abonyban található. Nemzeti kincs, muzeális érték.

Szemben, a Bihari János Zeneiskola falán nézzük meg a Kossuth-reliefet! A Zeneiskola térre néző falán helyezték el, amely közel van ahhoz a helyhez /a régi Városháza/, ahol alföldi toborzó útja során beszédet mondott Kossuth Lajos 1848-ban.

Az első falusi zeneiskola

Az egészalakos dombormű a díszbe öltözött Kossuthot szinte mese-szerüen jeleníti meg virágmotívumokkal, szeretettel. A város közadakozásból róhatta le ezzel az alkotással több mint 100 éves tartozását Abony díszpolgárának. Blaskó Sándor szobrász készítette.

Folytassuk sétánkat a Nagykőrösi úton, míg bal oldalon el nem jutunk a Szociális Otthonig! Több néven ismert ez az épület, ugyanis ennek volt az idők során a legtöbb tulajdonosa.

Először Beöthy János, tőle veje, Kazinczy Miklós örökölte. Sokat tartózkodott itt a kúriában testvére Kazinczy Ferenc, az ismert nyelvújító. Irodalmi igényessége, szellemisége jelentős hatással volt Abony kulturális életére. A kúria parkjának bejáratánál található szobra, Mártsa István Munkácsy-díjas művész alkotása. /1973./

Kazinczy Ferenc /l 759-183 l/a XIX. század legtekintélyesebb vezéregyénisége irodalmi életünknek. Az ő szervező tehetsége nyomán született meg a modern magyar szépirodalom. 1811-ben tudatosan robbantotta ki a nyelvújítási harcot, szépirodalmi szempontú stílus- és ízlésreformot követelt. Szembefordult mindazzal, ami a régi, maradi, provinciális és patriarchálisszokásokhoz, gondolkodásmódhoz, életvitelhez tapadt.

1759-ben született Érsemlyénben. Református nemesi család gyermeke volt. Sárospatakon végezte főiskolai tanulmányait. Filozófiát, jogot és teológiát hallgatott. Kassán, Eperjesen, Pesten végzett joggyakorlatot, majd jegyző lett. Elfordult a tételes vallástól, a felvilágosodás eszmeisége hatott rá, melyet erősített szabadkőműves meggyőződése, íróként későn, 30 évesen lépett a közönség elé. A Magyar Múseum társszerkesztője, de Batsányival való nézeteltérése miatt otthagyta a Múseumot, és Orpheus címmel új folyóiratot indított. 1791-ben elbocsátották hivatalából. Széphalmon telepedett le. 1794-ben csatlakozott a Martinovics-mozgalomhoz, ezért letartóztatták és bebörtönözték. Börtönévei alatt is állandóan írt, tanult, fordított. Néha saját vérét használta tinta helyett.

1801 júniusában szabadult, egy ideig Abonyban élt testvére, Kazinczy Miklós kúrájában. Feleségül vette Török Sophie-t, aki mindvégig hű társa maradt. 1806-ban költözött vissza Bányácskára, melyet Széphalomnak nevezett el. Innen irányította és szervezte újjá az irodalmi életet: a magyar irodalom központja ekkor Széphalom volt. Széleskörű levelezésével kapcsolatot tartott mindenkivel, akinek a szellemi élethez valami köze volt. Dicsért és bírált, tanácsot adott és irányt mutatott, harcolt a maradiság ellen, vezette és diadalra vitte a nyelvújítási harcot. Birtoka jövedelmének nagy részét irodalomra fordította: saját pénzén jelentette meg a maga és mások műveit. Az Akadémia 1830-ban tagjává választotta. 1831. augusztus 23-án halt meg, kolerajárványnak esett áldozatul. Kúriája kertjében temették el.

A nyelvújító mozgalom kb. 10 000 új szót alkotott. A nyelvújítók a szókészlet bővítésének többféle módjával éltek. Ilyenek: régi elavult szavak felújítása /év, fegyelem, folyam/, tájszavak általánosítása l betyár, bojtár/, idegen szavak lefordítása /hangverseny, pincér, előítélet/, szavak összerántása l cső + orr: csőr, levegő + ég: lég/.

Kazinczy igazi győzelmét az jelentette, hogy az új, romantikus nemzedék /Kölcsey, Vörösmarty, Kisfaludy/ már a megújított nyelven alkották meg műveiket.

A magyar nyelv ápolása napjainkban is fontos. Törekednünk kell arra, hogy gondolatainkat, érzéseinket kultúráltan, helyesen fejezzük ki.

A kúria további tulajdonosai Kunig József, majd Lőwy, Csillagné /Háy Amália/, Fábián István. Berg István és Az I. világháború után Berg báróé lett, 1945 után kolostor, majd "kaszárnya". Ma Pest megyei Speciális Otthon. Díszparkjának fáit 1945-ben nagy részben kiirtották.

A Kazinczy-Beöthy kúriának csak a homlokzata maradt meg eredeti állapotában Ez szimmetrikus, két oldalán nyolcszög alaprajzon, manzárdtetős oldalrizalit látható. Ám ez csak hat oldalról van kialakítva. A manzárdtető szinte toronyként emelkedik a két sarokszárny fölött. Ezek falain ablak és a falfülke váltogatja egymást, melyek szegmentívvel záródnak. Két-két oldalukon függőleges, mélyített fal-tükrök tagolják a falat.

A kastély közepén nyitott, teljesen dísztelen előtér van, melyre négy lépcső vezet fel. A szintén mélyített faltükrök közötti egy-egy ablak- és közöttük az ajtónyílás ugyanolyan kiképzésű, mint az oldalszárnyaké. Az épületen keveredik a barokk, a copf és a klasszicista elem.

Alaprajzi kiképzése klasszicista jegyeket hordoz. Itt is a szimmetria az uralkodó. Általános típus a téglalap alakú, melyben a helyiségek négyszögletesek és két sorban helyezkednek el. Minden helyiség önmagában zárt, a többitől külön álló.

Városnéző sétánkat a Vasút úton folytatjuk az Abonyi Lajos Falumúzeum épületének megtekintésével. Ez valamikor magtárépület volt és egyben városunk legrégebbi eredetű építménye.

1760-ban épült, egyemeletes, öt emeleti ablakkal. Ezek egyszerűek, fekvő helyzetben elhelyezettek, kisméretűek és eredeti kovácsoltvas rácsok hálózzák be. Eredetileg szelelőnyílásnak készültek. A magtár kétoldali oromfala megtört ívű, félköríves záródású, amely a barokk stílus legszebb és egyetlen példánya Abonyban. Az oromfalon a homlokzathoz hasonló ablaknyílásokat találunk, csak itt 3 sorban 2-2-1 elhelyezésben.

A magtár eredetileg egy földszintes barokk házhoz épült, de ezt az 1960-as években lebontották. Egy téglakerítés kötötte össze a magtárépülettel, s nagy örömünkre ez a maradvány még ma is megcsodálható. A kerítést négyszögletű, vaskos téglapillérek között lévő, fából készült széles átjáró képezi. A pilléreken faragott kővázát helyeztek el, melyeket füzér ékesít.

Az épület földszintjén és emeletén a régi paraszti világ öröksége látható: fejfakollekció, több mint 100 darabos helyi gyűjtésből származó jegyestéglagyűjtemény, Abonyi Lajos emlékei, stb. De van itt annyi látnivaló, hogy akár egy egész napot is eltölthetnénk az abonyi Falumúzeumban.

A magtárral szinte szemben épült a Kostyán Andor-kúria. Ez Szvaczina József harmadik /a Lavatka- és a Sívó-kúria után/ abonyi alkotása, 1841-42-ben épült.

Ezt is átalakították az elmúlt évtizedek során. Utcai homlokzatát hat ablak tagolja, melyeket falpillérek kötnek össze. A mélyített mezőben levő ablakok felett megszakad a homlokzaton végigfutó párkány. A vaktükörrel díszített ablakok félkörívben a párkány felett záródnak. Az udvari homlokzat tornácos kialakítású, középen öt dór oszloppal, a széleken egy-egy féloszloppal. A tornác két végét kváderezett sarokfalszakaszok zárják le. A kúria a város tulajdonában van, egy részében fogorvosi rendelő működik.

losszabb sétával jutunk el a Tószegi úton a Vigyázó kastélyhoz, amely a szerényebb vidéki kastélyok előkelő példája. Földszintes, két rá merőleges, - kevésbé jelentős - melléképületével tágas udvart szegélyez. A kastélyt Vigyázó Antal, abonyi földbirtokos építtette.

Igényesen, ízléssel formált, négyoszlopos, timpanonos előtér képezi az épület szimmetriatengelyét, melyre öt lépcső vezet fel. A szép arányú jón oszlopokkal ellátott előcsarnok két oldalán íves, lejtős kocsifeljáró található. A homlokzati falat a falpillérek között két ablak, középen egy ajtó tagolja. A mélyített, félköríves záródású mezőkben az ablakok és az ajtónyílások egyszerű kiképzésűek. Az ablakoknál az ívek az egész homlokzaton végigfutó párkányzat felett díszítik a fal síkját.

Az Országos Műemlékfelügyelőség által műemléknek nyilvánított épület.

A Vigyázó kastély kivételével valamennyi helyi klasszicista kastély lebontásra került az utóbbi 0 évben: Szapáry kastély, Néppel Gyula kastélya, Beliczey kastély, Széli kastély, Harkányi kastély Hirn kastély Ajtay kastély. Akadtak szebb és monumentálisabb épületek is, melyekre már csak az > emberek emlékeznek, vagy fennmaradt fotók szemléltetik.

Harkányi kastély

Hirn kastély

Ajtay kastély

Sétáljunk tovább a Tószegi úton és nézzük meg a Vigyázó-kúriát a másik oldalban! Félig kastély jellegű, a főhomlokzat középrészének kialakítása miatt. Sokan csak kis-Vigyázó kastély néven emlegetik. Az 1830-ban épült kúria téglakerítéssel körbevett telken, szabadon áll.

Homlokzatának közepén két-két zömök oszlopos, timpanonos előcsarnok alkotja az épület szimmetriatengelyét. Az egész homlokzaton párkány fut végig. A középső nyílás a párkány fölé szegmentívvel felmagasodik. A szélső oszlopok mögött még egy szabadon álló oszlop van, ezt követve a falon egy-egy pillér. A homlokzat közepén felső bevilá-gítós ajtó látható. Két oldalt két-két szalagkeretes ablak. A falat a nyeregtetővel fogsoros párkány köti össze. Napjainkban az épület egy része lakásként hasznosul. Pincegalériájában a Falumúzeum kiállításokat rendez.

A Vigyázó-kúria homlokzatrajza

Városnéző sétánk útvonala elkerülte az alábbi épületeket és szobrokat, de úgy gondolom, érdemes róluk is szólni.

A Györe-kúria, korábbi nevén Gulner "kastély" a Kálvin úti Márton-kúriával mutat nagy hasonlóságot. 1830 körül épült klasszicista stílusban, szabadon álló, négy dór oszlopos kiemelt középrésszel. A Vasút úton található, jelenleg a Városi Önkormányzat tulajdonát képezi. Használaton kívül, üresen áll, sajnos állaga erősen romlik.

A négy Szvaczina-alkotás közül az utolsó a Kostyán István kúria. Eredetileg Andrássy volt az épület neve, mivel 1850 körül Andrássy Ignác, abonyi nemesember építtette. Késő klasszicista szellemű építmény, amely már romantikus hatást is mutat.

Utcai homlokzata közepén erősen kiugró, négypilléres, oromzatos előcsarnok szimmetrikus elrendezésű. A homlokzat két szélén elhelyezkedő, kis kiülésű rizalit a Lavatka-kúria alaprajzi elhelyezésére emlékeztet. A sarokszárnyakat egy-egy keretes ablak díszíti. A felmagasított, timpanonos középrész oszlopai négyszögletesek, fejezetük romantikus díszítésű. Az előtér mögött 2-2-2 pilléres tornác húzódik. A tornác mögötti falszakaszt ajtó- és ablaknyílások tagolják. Az épületben a Somogyi Imre Általános Iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak.

Somogyi Imre portréja a róla elnevezett általános iskola kertjében található. Somogyi Imre abonyi születésű, a "Kert-Magyarország" mozgalom népszerűsítője, parasztvezető, szakíró, szobrász, aki a róla elnevezett iskola egykori tanulója volt. A mellszobor talapzaton, kiemelt helyen áll. 1979-ben készítette Horváth János szobrászművész az iskola névadói ünnepére.

A város külterületi részén, a József Attila Mgtsz, központjában /a Tótgyurlaszék dűlőben/ áll József Attila mellszobra, melyet 1985-ben Somogyi Árpád szobrászművész alkotott. A szobor felavatása óta a város művelődési-oktatási intézményei évenként megrendezik a Költészet Napján a József Attila szavalóversenyt.

Sétánk véget ért, melyen művészeti emlékeinknek csak egy részét tudtuk megszemlélni, elemezni. Remélem, hogy erősebb szál fűz benneteket lakóhelyünkhöz, Abony városához.

Parasztházépítés

Abonyi lakóházak, Abony építő stílusa! Felmerül a kérdés: vannak-e ennek a városnak említésre méltó paraszti lakóházai és lehet-e egyáltalán ezen területen ilyen építészeti emlékekről beszélni.

A köztudatban kialakult általános vélemény szerint az Alföld helységei csupán vályogból épült, sivár, lélektelen, nyomorúságos viskókkal vannak tele, melyeknek építészeti vagy kultúrtörténeti szempontból semmi jelentősége nincs. Pedig érdekes dolgokat rejteget ez a történelem során annyit szenvedett város. Régi parasztház ma már nem sok van, de ami van, az csodaszép.

Abonyban építészetileg a klasszicista alkotások /kastélyok, kúriák stílusa a népi lakóház formájának kialakítására döntő befolyással voltak. A nemesi kúriákat kiképzett építőmesterek tervezték, a paraszti lakóházakat maguk az "ezermester" földművesek. A paraszti építészetben /alaprajz, tömegkiképzés, homlokzati részletek/ a klasszicizmusnak csupán az emlékezete él. A parasztházak építészeti formáinak kialakításánál a helybeli nemesség és középbirtokos osztály lakóházainak leegyszerűsített, szerényebb formái érvényesülnek. A szegény ember sajátos alakító erejével formálta ezeket igazán magyarrá. A kúriák közvetítésével az udvarházak formái szinte új életre keltek a paraszti lakóházakban.

A parasztházak legjellemzőbb része a tornác. A nép ezzel az építészeti formával megtalálta azt az alakot, amely a nagy, meszelt falfelületen az egy helyre csoportosított díszítést jelentette, mely nem igényelt nagyobb költséget. A tornác formája alapján számos változat különböztethető meg. Az árkádos-boltozatos tornácot még most is megcsodálhatjuk. A boltívek formája félkörívű. A tornácos homlokzaton ablak és ajtónyílások váltogatják egymást. A mindenféle díszítéstől mentes, teljesen egyszerű, puritán tornáckialakítás nyugodt, barátságos hangulatot áraszt.

A tornác kialakításának árkádos-boltozatos formája mellett a másik alaptípusa a kúriákról már jól ismert oszlopos kiképzés. Ezen belül is számos eltérő változat van. Kiemelkedő szép példa erre a Báthory utcában található Maczó-ház.

Tűnőben a régi, nádtetős, napsugaras ormú házak