Abony város Önkormányzat Képviselő-testületének
25/2003. (XII.17.) számú  rendelete
a város Helyi Építési Szabályzatáról

 

Abony város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében megalkotja Abony Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, jóváhagyja a település Szabályozási Tervlapjait (továbbiakban: SZT) valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.

 

 

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya, alkalmazása
1. §

 

(1)     Jelen rendelet hatálya Abony város közigazgatási területére terjed ki.

(2)     A HÉSZ mellékletei:

a)         3.1, 3.2 sz.: Belterületi szabályozási tervlapok (M=1:4.000),

b)         4. sz.: Szabályozási tervlap a városközpont területére (M=1:2.000),

c)         5.1, 5.2 sz.: Külterületi övezeti tervlapok (M=1:10.000),

(3)     A HÉSZ függelékei:

a)         F-1: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke

(4)     A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési  Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(5)     A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a Szabályozási terv módosításával van lehetőség.

 

A szabályozási tervlap
2. §

 

(1)     A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

a)      A kötelező szabályozási elemek a tervlapon:

·       A belterület határa.

·       Tervezett szabályozási vonal.

·       Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.

·       Műemlék és műemléki környezet határa.

·       Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.

·       Országos jelentőségű védett természeti terület – természetvédelmi terület határa;

·       Helyi jelentőségű védett természeti terület határa;

·       Természeti terület határa;

·       Nyilvántartott régészeti lelőhely határa.

·         Rekultiválandó terület;

·         Helyi védelemre javasolt épület és építmény, valamint helyi értékvédelmi terület határa.

        b) A tervlapon szereplő irányadó szabályozási elemek.

 

II. FEJEZET

 

AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

 

Elvi építési engedélyezés

3. §

 

(1)       A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatályba lépése után a helyi értékvédelmi területen lévő telkek esetében az építésengedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni.

(2)       Az elvi építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő utcaképet az építmények tömegvázlatával és színtervével együtt, értékelhető módon bemutatva, M=1:200 méretarányban.

 

Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai

4. §

 

(1)       Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági 

       engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bek. j) pontjának

       felhatalmazása alapján az engedélyköteles építési munkák köre bővül, engedélykötelessé   

       válik:

a)       A műemlékek műemléki környezetének valamint a helyi védelem alatt álló településrészek területén az épületek közterületek felől látható homlokzatainak nem szerkezeti jellegű megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetőfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása);

b)       0,5 m²-nél nagyobb hirdető berendezés létesítése;

c)       Utcabútorok elhelyezése.

 

 

III. FEJEZET
AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

 

Telekalakítás
5. §

 

(1)       A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási előírás alapján szabad. Építési engedély csak olyan építési telekre adható, amely megfelel a Szabályozási terv, illetve a HÉSZ övezeti előírásainak.

(2)       Ha a telekalakítás során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthető meg a      Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

a)    amennyiben magánút kialakításával a probléma rendezhető, azt a telekalakítás keretei között kell megoldani,

b)    amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell.

(3)       A tervezett szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezése előtt a telekalakítás megtörténte után adható ki engedély.

(4)       Beépített környezetben és új beépítés esetén az övezeti előírásnál kisebb méretű új telek nem alakítható ki. Kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szüntethető meg.

(5)       Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(6)       A város területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

 

Általános beépítési előírások
6. §

 

(1)     A település igazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható.

(2)     Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki.

(3)     A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(4)     Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5)     Vízfelületek, vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházás esetén az építtetőnek részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek, illetve terület beépíthetőségét. Az adott telek beépítésének feltétele fentieken túl, hogy az építtető a vízügyi szakhatóság hozzájárulását is beszerezze.

(6)     A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(7)     Amennyiben az épület, építmény alapozási síkja a maximális talajvízszint alá kerül, az építési engedélyhez alapozási terv készítése szükséges, és a kivitelezés során ellenőrizni kell az alapozás és a szigetelés terv szerinti megvalósítását

(8)     Az előkertek mélysége a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően határozandó meg. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 m.

(9)     Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(10) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a ténylegesen oldalhatárra helyezett épületet a kialakult állapot szerint, új épület esetén az oldalhatártól 1,5 m-re kell elhelyezni, a beépítéssel ellentétes oldalon az oldalkert minimális mérete 6,0 m.

(11) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén max. 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén max. 40 m lehet.

Nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(12) Az adott építési övezetben az övezetre meghatározott beépítési módtól eltérően is engedélyezhető az épület:

·    ha a meghatározott beépítési mód oldalhatáron álló, akkor szabadonálló beépítés is engedélyezhető abban az esetben, ha a tárgyi építési telek 20 méternél szélesebb és a szomszédos telken kialakult beépítés lehetővé teszi, valamint a tervezett létesítmény funkciója is igényli.

·    ha a meghatározott beépítési mód zártsorú, akkor oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető, ha az engedélyezett terv a későbbiekben a zártsorúvá való átépülést nem akadályozza. Ebben az esetben az oldalkert mérete (a két épület közötti távolság) minimum 4 m lehet és az utcavonallal párhuzamos gerincű tető alakítandó ki.

Ezekben az esetekben azonban az engedélyezhető eltérő beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülnek.

(13) A település beépítésre szánt területén építési engedélyt csak teljes körű közműellátás biztosítása esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat, amelynek alapja a „közműves szennyvízelvezetésről” szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. 21. § (5) bek. a) pontja. Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele az építmények közműellátásának megléte.

(14) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(15) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.

(16) A temetők 30 m-es védőtávolságán belüli építési hatósági ügyekben az ÁNTSZ szakhatóságként működik közre, de e védőtávolságon belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.

(17) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő anyagból készülhet.

(18) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(19) A település igazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

·    Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen és lakóépülettől 50 m-re nem helyezhetők el.

·    Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(20)  Az alábbiakban felsorolt területeken antenna oszlopot nem szabad elhelyezni:

a)           műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,

b)           műemléki környezet területén,

c)           helyi értékvédelmi területen,

d)           lakóépülettől 50m-re.

 

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

 

Lakóterületi építési övezetek

 

Lakóövezetek általános előírásai

7. §

 

(1)     A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján.

(2)     Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható.

(3)     Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)     A lakóépületeken a tető hajlásszöge és anyaga a kialakult környező beépítéshez igazodjon.

(5)     A telekalakítás szabályai:

a)    Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m, legkisebb mélysége 35 méter lehet.

b)    Az övezetekben előírt minimális telekméret kétszeresét el nem érő telkek tovább nem oszthatók.

c)    Az építési telkeken kialakítható lakóépület utcai homlokzatának szélessége, ha a beépítés nem zártsorú, legfeljebb 12 méter lehet.

(6)     Ha a már kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közötti legkisebb távolság méretét a 6 m-ről 4 m-re lehet lecsökkenteni a környezetben kialakult beépítés figyelembevételével. Ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése előtt külön nyilatkozatában előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

(7)     A városközpont területén (Erzsébet királyné utca - Szelei út – Radák K. u. – Vak Bottyán u. – Fadrusz u. – Vörösmarty u. – Liget u. - Abonyi Lajos u. - Hunyadi J. utca – Luther Márton u. – Bethlen G. u. – Rákóczi u. – Tompa M. u. - Nagykőrösi út - Dózsa Gy. út – Ceglédi út által határolt terület) bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve bővítés, felújítás és új épület, építmény építése esetén a homlokzatszínezések építési engedély-kötelesek.

 

Az Lke-1 jelű lakóövezet

8. §

 

Lke-1	Z	30
	6,0/7,0	500

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legkisebb/Legna-gyobb építménymagas-ság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lke-1	Zártsorú	500 m2	30 %	6,0/7,0 m	30 %

 

(2)     Az építési övezetben az OTÉK 13. § (2) bekezdésének 1., 2., 3. pontjaiban és a (3) bekezdésének 2. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(3)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4)     Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

Az Lke-2 jelű lakóövezet

9. §

 

Lke-2	O	30
	5,5	500

 

(1)              Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lke-2	Oldalhatáron álló	500 m2	30 %	5,5 m	30 %

 

(2)              Az építési övezetben az OTÉK 13. § (2) bekezdésének 1., 2., 3. pontjaiban és a (3) bekezdésének 1. és 2. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(3)              Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4)              Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

Az Lf-1 jelű lakóövezet

10. §

 

Lf-1	O	25
	5,0	700

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	Oldalhatáron álló	700 m2	25 %	5,0 m	50 %

 

(2)     Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2-7. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(3)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Az Lf-2 jelű lakóövezet

11. §

 

Lf-2	O	20
	5,0	1000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-2	Oldalhatáron álló	1000 m2	20 %	5,0 m	50 %

 

(2)     Az építési övezetekben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2-7. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(3)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Az Lf-3 jelű lakóövezet

12. §

 

Lf-3	O	30
	5,0	400

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-3	Oldalhatáron álló	400 m2	30 %	5,0 m	0 %

 

(2)     Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2-7. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(3)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Vegyes építési övezetek

 

A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai

13. §

 

(1)       A településközpont vegyes építési övezetek területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2)       Az övezetben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45º között választható meg.

(3)       Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)       A telekalakítás szabályai:

a)       Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m, legkisebb mélysége 35 méter lehet.

b)       Az övezetekben előírt minimális telekméret kétszeresét el nem érő telkek tovább nem oszthatók.

c)       Az építési telkeken kialakítható lakóépület utcai homlokzatának szélessége, ha a beépítés nem zártsorú, legfeljebb 12 méter lehet.

(5)       A közintézményeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6)       Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7)       A városközpont területén (Erzsébet királyné utca - Szelei út – Radák K. u. – Vak Bottyán u. – Fadrusz u. – Vörösmarty u. – Liget u. - Abonyi Lajos u. - Hunyadi J. utca – Luther Márton u. – Bethlen G. u. – Rákóczi u. – Tompa M. u. - Nagykőrösi út - Dózsa Gy. út – Ceglédi út által határolt terület) bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve bővítés, felújítás és új épület, építmény építése esetén a homlokzatszínezések építési engedély-kötelesek.

 

A Vt-1 jelű övezet
(Abony településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe)
14. §

 

Vt-1	Z	35
	6,0/7,0	500

 

(1)              Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legkisebb/Legna-gyobb építménymagas-ság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	Zártsorú	500 m2	35 %	6,0/7,0 m	40 %

 

(2)              Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 1-5. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3)              Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén egy telken legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell.

(4)              Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Vt-2 jelű övezet
(Abony igazgatási, oktatási, egészségügyi és egyházi funkciójú meglévő vegyes területei)
15. §

 

Vt-2	K	30
	14,0	2000

 

(1)              Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-2	Kialakult	2000 m2	30 %	14,0 m	40 %

 

(2)              Az övezeten belül az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésének 2. és 5. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, az övezet területén lakóépület nem létesíthető.

(3)              Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Gazdasági építési övezetek

 

Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai
16. §

 

(1)       A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) illetve ipari-gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak.

(2)       A gazdasági területek építési telkein belül a lakó- és településközponti vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 10 m.

(3)       Az egyes építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(4)       A gazdasági övezetek területén telekalakítás – a kialakításra kerülő telekszámtól függetlenül – csak telekalakítási terv szerint végezhető.

(5)       Az övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

 

A Gksz-1 jelű kereskedelmi-gazdasági építési övezet
(Abony meglévő és tervezett, belterületi gazdasági területei)

17. §

 

Gksz-1	SZ	35
	7,5	2000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb Beépítettség	Legnagyobb Építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz-1	Szabadon álló	2000 m2	35 %	7,5 m	40 %

 

(2)     Az övezeten belül az OTÉK 19. §-a (2) bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)     A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m, legkisebb mélysége 50 m lehet.

(4)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5)     Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

A Gksz-2 jelű kereskedelmi-gazdasági építési övezet
(Abony meglévő és tervezett gazdasági területei)

18. §

 

Gksz-2	SZ	30
	7,5	5000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb Beépítettség	Legnagyobb Építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz-2	Szabadon álló	5000 m2	30 %	7,5 m	40 %

 

(2)     Az övezeten belül az OTÉK 19. §-ának 1., 2. és 3. bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)     A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m, legkisebb mélysége 60 m lehet.

(4)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5)     Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

A Gip-1 jelű ipari-gazdasági építési övezet
(Abony meglévő és tervezett ipari területei, a meglévő mezőgazdasági intenzív

termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területe)

19. §

 

Gip-1	SZ	35
	8,0	5000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-1	Szabadon álló	5000 m2	35 %	8,0 m	30 %

 

(2)     Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3)     A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m, legkisebb mélysége 60 m lehet.

(4)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(5)     Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

A Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet
(A szennyvíztisztító területe)
20. §

 

Gip-2	SZ	50
	10,5	10.000

 

(1)     Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-2	Szabadon álló	Kialakult	35 %	10,5 m	30 %

 

(2)     Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében említett funkciók közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephely (szennyvíztisztító) és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(3)     Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Üdülőterületek

 

Üdülőterületek építési övezetei

21. §

 

(1)     Az üdülőterületek a hétvégi házas (Üh) építési övezetekbe tartoznak.

(2)     Az üdülő övezetek területén az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(3)     Az üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge legfeljebb 45^o lehet.

(4)     A beépítés feltétele a részleges közművesítettség – az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint - azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés lehetőségét is biztosítani kell.

(5)     Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(6)     Az övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

Az Üh-1 jelű hétvégiházas területek

(A meglévő üdülőterületek)

22. §

 

Üh-1	O	20
	4,5	600

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Üh-1	Oldalhatáron álló	600 m2	20 %	4,5 m	60 %

 

(2)     Az övezetben az OTÉK 23. § szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

(3)     Szerelési-, műhely- és gazdasági épület építése a területen nem engedélyezhető.

(4)     Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Különleges területek, építési övezetek

 

Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai
23. §

 

(1)       A különleges területek építési övezeteibe a város területén a szociális otthon területe (Keü), a meglévő és tervezett strand (Kst), a temetők területei (Kt), a sportpálya (Ksp) és sport-rekreációs területek (Ksr), valamint a bánya (Kb) és a hulladéklerakó területe (Kh) tartozik.

(2)       Az övezetek meglévő telkei nem oszthatók meg. Rendeltetési mód változásból eredő telekmegosztási igény esetén a SZT módosítandó.

(3)       A különleges területek övezeteit az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(4)       Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

A Keü jelű különleges építési övezet
(A szociális otthon területe)
24. §

 

Keü	SZ	15
	5,5	K

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Keü	Szabadonálló	Kialakult	15 %,	5,5 m	60 %

 

(2)     Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 4. pontjában felsorolt funkciójú és az azzal összhangban lévő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3)     Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)     Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Ksp jelű különleges építési övezet
(a sportpálya területe)
25. §

 

Ksp	SZ	10%
	5,5	K

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Ksp	Szabadon álló	Kialakult	10 %,	5,5 m	80 %

(2)     Az övezeten belül kizárólag az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt, a sportoláshoz szükséges kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).

(3)     Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)     Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Kt jelű különleges építési övezet
(a temetők területei)
26. §

 

Kt	SZ	10
	5,0	K

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Kt	Szabadon álló	Kialakult	10 %	5,0 m	40 %

 

(2)     Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 7. pontjában felsorolt temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3)     A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m.

(4)     Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(5)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Kst jelű különleges építési övezet
(A strand területe)
27. §

 

Kst	SZ	20
	6,5	5000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Kst	Szabadonálló	5000 m2	20 %,	6,5 m	60 %

 

(2)     Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt funkciójú, és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3)     Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4)     Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Ksr jelű különleges építési övezet
(egyéb tervezett nagy kiterjedésű sport-rekreációs területek)
28. §

 

Ksr	SZ	15
	5,0	5000

 

(1)     Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Ksr	Szabadonálló	5000 m2	15 %,	5,0 m	60 %

 

(2)     Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt funkciójú, és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3)     Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

A Kb jelű különleges építési övezet
(a bányák területe)
29. §

 

Kb	SZ	10
	5,0	K

 

(1)     Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Kb	Szabadonálló	Kialakult	10 %,	5,0 m	30 %

 

(2)     Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának (3) bekezdésének 8. pontjában felsorolt funkciójú és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3)     Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4)     A bánya területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

 

A Kh jelű különleges építési övezet
(a hulladéklerakó területe)
30. §

 

Kh	SZ	10
	5,0	K

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Kh	Szabadon álló	Kialakult	10 %	5,0 m	40 %

 

(2)     Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 10. pontjában felsorolt funkcióhoz igazodó épület, építmény helyezhető el.

(3)     Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(5)     A hulladéklerakó területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

 

 

 

 

 

 

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

 

A közlekedési övezetek és közművek területe

 

A Kö jelű közlekedési övezet
31. §

 

(1)     A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2)     A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3)     A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4)     A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a)       M4 autópálya: K.I.

b)       A 4. sz. főút: tervezett állapotban K.III.

c)       A 40. sz. főút belterületi szakasza B.III.b., míg a jelenlegi állapot szerint a városon áthalad. A 4. sz. főút várost elkerülő szakaszának megépülte után a 40. sz. főút jelenlegi átkelési szakasza B.IV.b. tervezési osztályba kerül.

d)       A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.b.

e)       Belterületi gyűjtőutak: B.V.c.

f)         Egyéb települési utak, utcák:     B.VI.d.

(5)     Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:

a)       Gyorsforgalmi és országos főutak nyomvonala mentén 100-100 m.

b)       Az alsóbbrendű országos közutak mentén 50-50 m. Ezen belül kerítés az úttengelytől 20 m-re, épület 30 m-re helyezhető el.

(6)     Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7)     A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon:

a)       főút: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 - 25,0 méter,

b)       gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 - 20,0 méter,

c)       lakóutca: jellemzően 12,0 méter (max. 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0 méter,

d)       a külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani).

(8)     Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

a)       A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.

b)       A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.

(9)     A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(10) Az új vállalkozások, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények építési engedélyének megadását alátámasztó forgalmi méretezés elkészítéséhez lehet kötni.

(11) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

(12) A vasútvonal és az állomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények engedélyezéséhez a Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

 

Közművekre vonatkozó előírások
32. §

 

(1)     Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető.

(2)     A közműveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3)     A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4)     Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgáz, közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket) lehetőleg csak terepszint alatti elhelyezéssel szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5)     Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(6)     A település beépítésre szánt területein építési engedélyt csak teljes körű közműellátás biztosítása esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés, ha a talaj- és vízszennyezés kizárható. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele az építmények közműellátásának megléte.

(7)     A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(8)     Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a légvezetékek kialakítását.

Vízellátás-szennyvízelvezetés

(9)     A vízellátó-hálózat rekonstrukcióját folyamatosan végre kell hajtani.

(10) A vízellátó hálózat fejlesztését ág- illetve körvezetékes rendszerben kell megvalósítani a rendelkező szabványnak megfelelően.

(11) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

(12) A házi vízigényt kiegészítő sekély mélylégű, önkormányzati engedélyezésű fúrt kutat létesíteni, megszüntetni, illetve üzembe helyezni csak jogerős vízjogi engedély birtokában lehet. Az engedélyt 500 m³/év vízigényt nem meghaladó, kizárólag háztartási vízigényt kiszolgáló, talajvizet igénybe vevő kút esetén az önkormányzattól, minden egyéb esetben a Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdés alapján.

(13) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(14) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás illetve árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű fenntartási sávokat:

a)      VIZIG kezelés esetén, illetve a Gerje-Perje vízfolyás partéleitől 6-6 m,

b)      az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,

c)      az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.

(15) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.

(16) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(17) Gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.

(18) A település területén a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(19) Közcsatornába kizárólag a 34/1993, (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani a hatóságok által előírt mértékig (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és ezután bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. A szennyvíz előtisztításából származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(20) A település területén elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(21) Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem szabad.

(22) A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

(23) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(24) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 5.000 m²-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. Építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(25) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, az összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni.

Földgázellátás

(26) A tervezési területet érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(27) A termékvezetékek szabvány szerinti védőtávolságát és a szakági előírásokat a település területén be kell tartani.

(28) Gázvezetékek védőtávolságai az MSz 7048-2 számú szabvány módosítása alapján:

Középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől: 3,0 m

Nagy-középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől:     5,0 m

(29) A földgáz középnyomású hálózat biztonsági övezete külterületen 2x5 m, belterületen 2x3 m a TIGÁZ Rt.-vel történt nyomvonali egyeztetés szerint.

(30) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

 

Villamosenergia ellátás

(31) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(32) Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a műemléki környezet és a „helyi értékvédelmi terület”-eken kizárólag térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig földkábelbe fektetve, illetve légkábeles formában a többi légvezetékes hálózattal egy oszlopsoron kell megvalósítani.

(33) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(34) Valamennyi üzemen kívül helyezett, feszültségmentesített közép-, kisfeszültségű és távbeszélő szabadvezeték-hálózatot és oszlopos tartószerkezetet, 20 kV-os hálózatot valamint oszlop transzformátorállomást le kell szerelni, anyagát megfelelő hulladék-lerakóhelyre szállítani és a terep helyreállítását elvégezni.

Távközlés

(35) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. a meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(36) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el.

(37) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

(38) Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni.

 

A zöldfelületekre vonatkozó előírások
33. §

 

(1)     A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2)     A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését -a területfel-használás változás jellegétől függően- kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3)     Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)       Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága

·       20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a;

·       50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a;

·       1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe.

b)       Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(3)     Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(4)     Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(5)     Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(6)     Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(7)     Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(8)     Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

 

Zöldterületi övezetek

 

A Zkp jelű zöldterületi övezet
(a közparkok területei)
34. §

 

Zkp	SZ	2
	4,5	K

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Zkp	Szabadon álló	Kialakult	2 %	4,5 m	85 %

 

(2)     Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3)     Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(4)     Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

(5)     Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(6)     A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(7)     Az övezet területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(8)     Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(9)     Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(10) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

 

Erdő övezetek

 

Az erdő övezetek általános előírásai
35. §

 

(1)     Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2)     Az erdő övezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de az azonos övezetbe tartozó telkek összevonhatók.

(3)     Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.

 

Az Eg jelű erdő övezet
(A gazdasági erdőterületek)
36. §

 

Eg	SZ	0,5%
	7,5	100.000

 

(1)     Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Eg	Szabadon álló	100.000 m2	0,5 %	7,5 m

 

(2)     Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3)     Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(4)     Az övezetben építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van.

(5)     Ha az beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m²-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(6)     Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a)      az erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b)      az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(5)     A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-45^O között választható meg.

(6)     Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(7)     A 10.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

(8)     Az övezethez tartozó erdőterületek min. 50 %-ban faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

 

Az Ev jelű erdő övezet
(a véderdők területei)
37. §

 

(1)     Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területét min. 75 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

(2)     Az övezet telkei nem építhetők be.

(3)     Az övezetben csak vadvédelmi kerítés létesíthető.

 

Mezőgazdasági övezetek

 

A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
38. §

 

(1)       A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2)       Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3)       A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4)       Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(5)       Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6)       Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(7)       A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

 

Az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet
(általános mezőgazdasági területek)
39. §

 

(1)     Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

 

Az Má-f1 jelű általános mezőgazdasági övezet
(mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő,
farmgazdasági területek)
40. §

 

Má-f1	SZ	1,5%
	7,5	10.000

 

(1)     Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-f1	Szabadon álló	10.000 m2	1,5 %	7,5 m

 

(2)     A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3)     Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4)     A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(5)     A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(6)     A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont illetve a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A pontjában foglalt feltételek meglétét.

(7)     A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8)     Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(9)     Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb egy lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesítése engedélyezhető.

(10) Ha a birtokközpont telkén a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 600 m²-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(11) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a)      a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b)      a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(12) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

(13) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(14) Az 30.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(15) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

 

Az Má-f2 jelű általános mezőgazdasági övezet
(mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő,
farmgazdasági területek)
41. §

 

Má-f2	SZ	0,5%
	7,5	100.000

 

(1)     Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

 

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-f2	Szabadon álló	100.000 m2	0,5 %	7,5 m

 

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m²

     nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz

      tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4)     A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(5)     A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(6)     A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont illetve a birtoktest területén történő építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A pontjában foglalt feltételek meglétét.

(7)     A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8)     Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(9)     Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb egy lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesítése engedélyezhető.

(10) Ha a birtokközpont telkén a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m²-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(11) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a)                a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b)                a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(12)  A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 20-45 fok között

        választható meg.

(13)  Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(14)  Az 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(15)  Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

 

Egyéb övezet

 

A V jelű övezet
(a vízfolyások meder és part területe)
42. §

 

(1)     Az övezetbe a vízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2)     A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3)     A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4)     Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

 

 

IV. FEJEZET
ÉRTÉKVÉDELEM

 

Épített értékek védelme

43. §

 

(1)     Abony igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt:

 

·         Általános iskola és lakás, volt Kostyán István-kúria, romantikus, 1860 körül. Abonyi Lajos u. 8. hrsz: 2380

·         Magtár, volt zsinagóga, klasszicista, 1825. Valószínűleg Landherr András műve. Deák Ferenc u. 4. hrsz: 3263

·         Nevelőotthon, volt Lavatka-kúria, klasszicista, 1800 körül. Jókai u. 10. hrsz: 3287

·         Ref. templom, késő barokk, 1785. Erősen átalakítva. Berendezés: szószék, 1818, Kálvin u. 2. hrsz: 3300/1

·         Iskolai étterem, volt Márton-kúria, klasszicista, 1830 körül. Kálvin u. 9. hrsz: 3343

·         Strandfürdő, volt Sivó-kúria, klasszicista, 1824, Kálvin u. 10. hrsz: 3306

·         Ipari üzem, volt Györe-kúria, klasszicista, 1830 körül. Kécskei u. 2. hrsz: 4471

·         R.k. templom, barokk, 1773-1785. Erősen átépítve. Berendezés: szószék, keresztelőkút, sekrestyeszekrény, 18. sz. főoltár, Sperer Mihály műve 1800-ból. Kossuth tér, hrsz: 1

·         Nepomuki Szt. János-szobor, klasszicista, 1826. Kossuth tér, hrsz: 1

·         Szociális otthon, volt Fábián, majd Berg-kúria, copf, 1786. Nagykőrösi u. 10. hrsz: 4979

·         Talián-sírkápolna, klasszicista, 19. sz. első fele. Református temető, hrsz: 0210

·         Tsz-iroda, volt Ungár-kúria, klasszicista, 19. sz. első fele. Szolnoki út 3. hrsz: 3262

·         Lakóház, pincemúzeum, volt Vigyázó-kúria, klasszicista, 1800 körül. Tószegi u. 51. hrsz: 4160/6

·         Irodák, volt régi Vigyázó-kastély, klasszicista, 1830. Tószegi u. 54. hrsz: 3887

·         Lakások, volt Szedenik-kúria, klasszicista, 1820 körül. Vak Bottyán u. 2/A. hrsz: 1536/1

·         Lakás és orvosi rendelő, volt Kostyán Andor-kúria, klasszicista, 1841-1842. Építette: Szvacrina József. Vasút u. 15. hrsz: 4891

·         Falumúzeum, egykori magtár, barokk, 18. sz. közepe. Vasút u. 16. hrsz: 3342

(2)     Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv.

(3)     Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli.

(4)     Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(5)     Amennyiben az országos műemléki jegyzékről törölnek épületet, úgy azt helyi védelem alá kell venni.

Helyi védelemre kijelölt épületek Abony igazgatási területén:                                                           

 

 

 

funkció, megnevezés /tulajdonos/                 cím                                hrsz.

                                                                                                                                                     

Városháza                                              Kossuth tér                            5508

Rendőrség                                              Ceglédi út 1.                           58

Kinizsi Pál Gimnázium                            Kossuth tér 18.                       5503

Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola          Kálvin u. 1.

Kenyérgyár /Flégner malom/                    Ráday u. 4.                            5246

Lakóház                                                 Ceglédi út 10.                         5251

Lakóház                                                 Ceglédi út 11.                         70

Lakóház                                                 Ceglédi út 5.                           63

Lakóház                                                 Ceglédi út 15.                         73

Lakóház                                                 Munkácsy u. 1.                       79

Lakóház                                                 Munkácsy u. 2.                       137

Üzlet és lakóház                                     Szelei út 6.                             11

Lakóház és üzlet                                     Szelei út 10.                           16

Lakóház                                                 Szelei út 12.                           18

Új kocsma                                              Szelei út 11.                           1030

Élelmiszerbolt                                         Szelei út 13.                           1031

Vendéglő ÁFÉSZ                                    Szelei út 9.                             1030

Óvoda                                                    Szelei út 29.                           1052

Művelődési Ház                                       Csillag Zs. u. 2.                      966

Vas-műszaki Bolt ÁFÉSZ                        Kossuth tér 5-6.                      859/2

Üzlet és lakóház                                     Kossuth tér 7.                         860

Üzlet                                                      Kossuth tér 9.                         862

Lakóház                                                 Tószegi út 63.                         4166

Lakóház                                                 Nagykőrösi út 8.                     4977

Kossuth étterem                                     Újszászi út 1.                         1980

Nagytemető ravatalozó                            Szolnoki út 95.                       3582

Gyógyszertár                                          Kossuth tér 12.                       81

Lakóház                                                 Szolnoki út 4.                         1992

Posta                                                     Szolnoki út 8.                         1999/1

Lakóház                                                 Szolnoki út 10.                       2015

Lakóház                                                 Szolnoki út 12.                       2016

Lakóház                                                 Szolnoki út 14.                       3018/1, 3018/2

Lakóház                                                 Klapka Gy. u.13.                     2019

Lakóház                                                 Abonyi L. u.2.                         2021

Lakóház                                                 Szolnoki út 1.                         3269

Lakóház                                                 Szolnoki út 5.                         3261

Iskola                                                     Szolnoki út 7.                         3260

Lakóház                                                 Szolnoki út 13.                       3256

Volt Tejcsarnok                                       Szolnoki út 15.                       3253

Lakóház                                                 Szolnoki út 19.

Lakóház                                                 Jókai u.2.                               3268

Lakóház                                                 Jókai u.5.                          90

Plébánia                                                 Kossuth tér 14.                 3295

ABC Áruház /ÁFÉSZ/                              Kossuth tér 13.                 3296

Üzlet és Önkormányzati lakás                  Báthory u. 2.                     3297

Zeneiskola                                              Kálvin u.1.                         3310

Iskola                                                     Kálvin u.3.                         3328

Iskola                                                     Kálvin u.5.                         3329

Lakóház                                                 Kálvin u. 4-6.                     3303

Lakóház                                                 Arany J. u.1/A                   3331

Lakóház Önkormányzati, kapuzata           Vasút u. 1.                        4922

Lakóház                                                 Vasút u. 7.                     4914/2

Kék Láng Kft. üzlet                                  Vasút u. 9.                        4913

Lakóház                                                 Szabolcska u. 1.               4925

Üzlet                                                      Kossuth F. u. 1.                4533

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 2.                4952

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 4.                4954

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 3.                5502

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 12.              4981

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 27.              5206

Lakóház                                                 Nagykőrösi u. 45.              5174

Vasútállomás és épületei MÁV Rt.           Baross G. u.

Nádtetős lakóház                                    János u. 11.                       4842

Tornácos ház                                          Kodály Z. u. 10.                  3499

Patika                                                    Vasút u. 22.                       3347

Lakóház + üzletek, Önkormányzati           Vasút u. 2.            3314/1, 3314/2

Lakóház                                                 Vasút u.                            4901

Lakóház                                                 Radák u. 1-3.            1019-1020

Malom                                                    Radák u.                            1061

Általános Iskola Somogyi I.                      Szelei u. 1-3.                       856

Lakóház + üzlet                                      Szelei u. 56.                        209

Lakóház                                                 Szemere B. u. 48.          660-661

Tolnay Kripta                                          Ref. köztemető

 

(6)     A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Felújításukat az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.).

(7)     A helyi védelem alatt álló épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.

(8)     A helyi védelem alatt álló épület bővítése csak úgy lehetséges, hogy a változtatás során az a legkisebb kárt szenvedje, az épületek eredeti tömegaránya, homlokzati arányai, utcaképi szerepe ne változzon.

(9)     A védett épület- és építményrészeket az épületekbe vissza kell építeni, a védett kerítéseket meg kell tartani.

(10) Az épületekben belső átalakításokat csak az eredeti szerkezet és a belső értékek lehető legnagyobb mértékű megtartásával lehet elvégezni.

(11) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények bontására csak a védettség megszűnése után kerülhet sor, csak a műszaki és erkölcsi avulás beállta után. A bontási engedélykérelemhez az épület felmérési és fotódokumentációját is csatolni kell.

(12) A helyi értékvédelmi területen bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

(13) Az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a helyi értékvédelmi rendelet előírásait.

(14) A helyi értékvédelmi területeken a közterületi burkolatok építési engedély kötelesek.

(15) A Szolnoki úton a Kossuth tértől a Hunyadi utcáig terjedően az egységes utcakép kialakítása érdekében bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell az épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

 

Régészeti lelőhelyek védelme

44. §

 

(1)       A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(2)       Régészeti lelőhelyek területén való építkezés időpontját, ütemezését egyeztetni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(3)       Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(4)       A 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(5)       Régészeti lelőhelyek Abony igazgatási területén:

 

Azonosító                                                                  lelőhely neve

33287                                                     Serkeszék-dűlő

33288                                                     Serkeszék-dűlő

33289                                                     Fekete-halom

33290                                                     Abony 46. lelőhely

33291                                                     Deák-halom

33292                                                     Első-víz-dűlő

33293                                                     Első-víz-dűlő II.

33294                                                     Tatárhányás-dűlő

33295                                                     Tatárhányás-dűlő II.

33296                                                     Kis Mihály-tó-dűlő

33297                                                     Kis Mihály-tó-dűlő II.

33298                                                     Kis Mihály-tó-dűlő III.

33299                                                     Régi-Rékasi úti dűlő

33300                                                     Régi-Rékasi úti dűlő II.

33301                                                     Rózsás-dűlő

33302                                                     Rózsás-dűlő II.

33303                                                     Rózsás-dűlő III.

33304                                                     Rózsás-dűlő IV.

33305                                                     Sashalom-dűlő

33306                                                     Sashalom-dűlő II.

33307                                                     Sashalom-dűlő III.

33308                                                     Sashalom-dűlő IV.

33309                                                     Sashalom-dűlő V.

33311                                                     Sashalom-dűlő VI.

33312                                                     Sashalom-dűlő VII.

33313                                                     Világos-halom

33314                                                     Hegyes-halom környéke

33316                                                     Serkeszék-dűlő

33317                                                     Rózsás-dűlő

33318                                                     Drabos-dűlő

33319                                                     Rózsás-halom

33320                                                     Téglás-halom

33321                                                     Piócás-dűlő

37747                                                     Fábián, Berg-Kúria

 

Természeti értékek védelme
45. §

 

(1)     Természeti területen és Natura 2000 területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon, ezen eljárásokban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként működik közre.

(2)     Természeti területen a vízfolyástól számított 50 m-en belül épület nem építhető, zöldfelületi intézmény létesíthető. A már meglévő építési telkeken épület, építmény tájbaillő kialakítással, környezetbarát építési anyag használatával átépíthető, bővíthető, felújítható.

(3)     Védett természeti területen és védőzónájában bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezésénél a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként működik közre.

(4)     Helyi védettségű természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint az adott terület védetté nyilvánító rendeletében és a kezelési tervekben foglaltak figyelembe vételével végezhető.

 

 

V. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

 

Általános előírások
46. §

 

(1)       A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2)       Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(3)       Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

 

A föld védelmének előírásai
47. §

 

(1)       A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

a)    a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

b)    a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

c)    az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2)       A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.

 

 

 

 

A vizek védelmének előírásai
48. §

 

(1)     A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása „B”, vagyis érzékeny.

(2)     A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(3)     A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(4)     Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(5)     A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(6)     A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (műtrágya, növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

(7)     Külterületen vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) tilos.

 

Levegőtisztaság-védelem előírásai
49. §

 

(1)     Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

 

Zaj és rezgés elleni védelem
50. §

 

(1)       Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

 

Élővilág, élőhely védelme
51. §

 

(1)       A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

(2)       Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

 

 

 

Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
52. §

 

(1)       A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2)       Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3)       A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(4)       Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(5)       A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6)       Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

 

 

 

 

VI. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

 

 

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

53. §

 

(1)     A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(2)     Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(3)     A település közterületein engedélyezhető eltérő használat:

a)  hirdető (reklám) berendezés, melynek elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot, elhelyezéséhez az érintett szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges,

b)  árusítópavilon, mozgó árusítóhely létesítése,

c)  közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás),

d)  köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

e)  szobor, díszkút elhelyezése,

f)      távbeszélőfülke elhelyezése,

g)    építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás.

(4)     A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:

a)    megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület: 6,0 m², az építményt magastetős kialakítással (20-45⁰), tájbaillő módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

b)    A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki.

(5)     A közterületet az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

 

 

 

 

Belterületbe vonandó területek átmeneti szabályozása

54. §.

 

(1)     A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó.

(2)     A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.

(3)     A belterületbe-vonásra kijelölt külterületeken a belterületbe vonásig telekalakítás végezhető, de építési tevékenység nem.

 

 

 

 

 

Záró rendelkezések
55. §

 

(1)     Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2004. év január hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 28/1996.(XI.26.) számú önkormányzati rendelet és a 23/2001.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

 

Abony, 2003. december 17.

 

 

Dr.Gajdos István József	Varga Sándorné
polgármester	jegyző

 

Kihirdetve: 2003. december 17.

 

                                                                                                    Varga Sándorné

                                                                                                          jegyző

 

 

Függelék

 

 

F-1.: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke

 

A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.

 

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
lombos fák
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa	enyves éger, mézgás éger
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Carpinus orientalis	keleti gyertyán
Castanea sativa	szelídgesztenye
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sajmeggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba	fehér nyár
Populus canescens	szürke nyár
Populus nigra	fekete nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)	magyar tölgy
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy
Salix alba	fehér fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus dégenii	-
Sorbus domestica	házi berkenye
Sorbus pseudolatifolia	-
Sorbus rédliana	-
Sorbus semiincisa	budai berkenye
Sorbus torminalis	barkóca berkenye
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Tilia tomentosa (T. argentea)	ezüst hárs
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil
tűlevelű fajok (fenyők)
Abies alba	jegenyefenyő
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő
Larix decidua	vörösfenyő
Picea abies (Picea excelsa)	lucfenyő
Pinus sylvestris	erdei fenyő
Taxus baccata	közönséges tiszafa
lombos cserjék
Alnus viridis	havasi éger, zöld éger
Amelanchier ovalis	közönséges fanyarka
Amygdalus nana (Prunus tenella)	törpe mandula
Artemisia alba	sziklai üröm
Berberis vulgaris	közönséges borbolya, sóskafa
Calluna vulgaris (Erica vulgaris)	csarab
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa)	csepleszmeggy
Clematis vitalba	erdei iszalag
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Coronilla emerus	-
Corylus avellana	közönséges mogyoró
Cotinus coggygria	cserszömörce
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris)	szirti madárbirs
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa)	fekete madárbirs
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)	nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Crataegus nigra	fekete galagonya
Crataegus pentagyna	ötbibés galagonya
Cytisus ausrtiacus	buglyos zanót
Cytisus hirsutus	borzas zanót
Cytisus nigricans	fürtös zanót
Cytisus decumbens (C. procumbens)	-
Cytisus supinus (C. capitalus)	gombos zanót
Daphne cneorum	henyeboroszlán
Daphne laureola	babérboroszlán
Daphne mezereum	farkasboroszlán
Erica carnea	alpesi erika
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Genista tinctoria	festő rekettye
Hedera helix	közönséges borostyán
Helianthemum numullarium	napvirág
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Laburnum anagyroides	közönséges sárgaakác, aranyeső
Ligustrum vulgare	közönséges fagyal
Lonicera caprifolium	jerikói lonc
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes alpinum	havasi ribiszke
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix eleagnos	ciglefűz, parti fűz
Salix fragilis	törékeny fűz csőrege fűz
Salix pentandra	babérfűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix rosmarinifolia	serevényfűz
Salix triandra	mandulalevelű fűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa	fürtös bodza
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)	seprőzanót
Spiraea media	szirti gyöngyvessző
Spiraea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita
Vitis sylvestris	ligeti szőlő